Az elmúlt években a tőzsde többször is jelentős hanyatlást ért meg. Előfordulhat, hogy azok, akik az utóbbi években befektetéseket helyeztek el a tőzsdén, kissé félve nézik meg kimutatásaikat, attól való aggodalmukban, hogy mennyit is csökkent portfoliójuk teljesítménye. A kezdő befektető számára ez olyan perspektíva, ami a tőzsdei befektetések halogatását eredményezheti.

Amikor az ember rászánja magát a tőzsdei befektetésre, a pénzügyi piac működése éppoly zavarba ejtően bonyolultnak tűnhet, mint egy Boeing 747-es pilótafülkéje. Lehengerlő mennyiségű pénzügyi, spekulációs és piaci adat áll a rendelkezésünkre, mégsem kapjuk meg belőlük azt a tudást, amit keresünk.
Ámbár az emberek már több mint 200 éve kereskednek a tőzsdén és foglalkoznak tőzsdei befektetéssel, nagyon sokan még mindig nincsenek tisztában e színtér alapvető vonásaival. Az értéktőzsde mindennapos kifejezés, mellyel azt a helyet jelöljük, ahol részvényekkel és kötvényekkel „kereskednek”, vagyis azokat adják-veszik. Részvények birtoklása lényegében egy cégből való tulajdonosi részesedést jelent. Amikor a pénz felhalmozása céljából részvényeket adnak ki, azt bonyolult kifinomultsággal részvény-finanszírozásnak nevezik. A részvényeket vásárló befektetőktől befolyó pénzt törzsalaptőkének hívják. A cégek pénzszerzés céljából adják ki a részvényeket. Az így befolyó összeget bővítésekre, felszerelésre, vagy egyéb, belső fejlesztésre használják. A részvénytársaságok azért is adnak ki részvényeket, mert a sikeres működéshez további tőkére van szükségük. Ha a cég profitja növekszik, akkor te, mint részvényes, szintén „osztozol” a nyereségben. Ha a cég profitja kevesebb, akkor a te részvényeid ára is csökken. Ha olyan napon adod el a részvényeidet, amikor azok ára magasabb, mint amennyiért te vetted őket, akkor sikerül jó pénzt keresned.
Ezt az oldalt összefoglaló céllal írtuk, hogy referencia anyagként szolgáljon a tőzsdepiac főbb vonásait illetően, illetve segítse az olvasót abban, hogy döntéseit nagyobb háttértudással hozhassa meg. Cikkünket nem lehet gyakorlati befektetési útmutatónak tekinteni, sokkal inkább a tőzsdepiaci befektetések egyszerű vázolásáról van szó, melyet jó szándékkal, könnyen érthető stílusban igyekeztünk ismertetni. Ez a tanulmány érintőlegesen beszél a tőzsdepiac történetéről, a piaci feltételekről, valamint megemlíti a tőzsde főbb játékosait. Útmutatónk tájékoztat a különböző részvénytípusokról is, ideértve a tipikus tevékenység, a részvény vétel és eladás különböző variánsait.
A részvények a leghosszabb lejáratú befektetések, amit csak egy befektető megvásárolhat. Amikor befektetsz egy cég részvényeibe, akkor lényegében a cég jövőjének egy részét vásárolod meg. Innentől kezdve az adott cég minden jövőbeli nyereségének egy része az idők végezetéig, vagy legalábbis az üzlet felszámolásáig a tiéd lesz. (Remélhetőleg ebben a sorrendben.) Számos empirikus tanulmány is kimutatta, hogy hosszú távon (10, vagy annál több év folyamán) az értékpapírok, vagy az általános részvények óriási mértékben képesek felülmúlni az összes többi befektetési eljárást, ideértve a kötvényeket és az elsőbbségi részvényeket is. Következésképpen a befektetők túlnyomó többsége általában úgy véli, hogy kifejezetten jó gondolat a cégek részvénytulajdonába, közös tőkébe vagy index alapú befektetésekbe való invesztálás.
A legtöbb befektető a barátoktól leadott „forró drót”, egy brókertől befutó telefonhír, vagy egy tévés elemző szakértő ajánlatai alapján tőzsdézik. Olyankor vásárolja a részvényeit, amikor a piac igazán nagy lendületben van. Amikor a piacon lanyhulás tapasztalható, akkor a befektető pánikba esik, és nagy veszteséggel túlad a részvényein. Rendszerint ilyen, és ehhez hasonló rémtörténeteket hallunk a tőzsdei befektetésekről. Ez azonban az olyan ember tipikus befektetési módszere, akinek nincs semmilyen befektetési stratégiája.
Mielőtt rászánod magad, hogy jelentős összegeket fektess be a tőzsdén, maximálisan tisztában kell lenned az ilyen típusú befektetés kockázataival és előnyeivel. Nagyon egyszerűen fogalmazva, a kockázatot bizonytalan végeredményként is definiálhatjuk. Számos kockázatfajtával számolhatunk, ugyanakkor egy adott befektetési stratégiával járó kockázatot szintén sokféleképpen minimalizálhatunk. Vigyázz, nehogy beleess a daytrading befektető stratégia használatával járó számos kelepce valamelyikébe! A társadalombiztosítási járulék megbízhatatlansága, a 401K értékű adókedvezmény és az IRA (nyugdíjas számla) csak néhány a tőzsdei befektetés mellett szóló érvek közül. Végezetül érdemes megjegyezni, hogy hasznos, ha megismerkedsz más befektetési módszerekkel is, illetve azok előnyeivel és a velük járó kockázatokkal.

A tőzsde rövid ismertetése: (Forrás: Wikipédia)

A tőzsde nyilvános, központosított és szervezett piac. A magyarországi tőzsde jogi személy, önkormányzattal rendelkezik, nem nyereségorientált, de bevételeiből tartja fenn magát. Üzletet csak tőzsdeügynökön (alkusz) keresztül lehet kötni. A tőzsdei kereskedelemben részt vevő áruknak vagy értékpapíroknak nem kell jelen lenniük, mivel az egyes áruk helyettesíthetők, illetve egymással kicserélhetők. Az eladni és vásárolni szándékozók árelképzelései befutnak a tőzsdei üzletkötőkhöz (brókerek), akik ezeket megpróbálják a piacon érvényesíteni.

A tőzsdék fajtái:

• árutőzsde
• értéktőzsde, ezen belül létezik
  • devizatőzsde és
    • Értékpapírok vagy devizák adásvételének koncentrált piaca.
  • értékpapírtőzsde
  • Hírpiac

Tőzsdei ügylet:
Az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedési joggal rendelkezők a tőzsdén forgalmazott árukra vonatkozóan egymással kötnek.

Tőzsdei ügyletek fajtái:

• azonnali/prompt
• határidős/termin: későbbi időpontban történik a teljesítés, gyakran spekulációs céllal, itt nem a vásárlás a lényeg, hanem az árfolyam-különbözet. Speciális fajtája az opciós ügylet.

Opciós ügylet: Az eladó vagy a vevő egy opciós díj megfizetésével jogot vásárol magának a későbbi döntéshez. Két fajája van: vételi, eladási.

Tőzsdei árfolyamok:

• nyitó: a napi első megkötött ügylet árfolyama
• záró: a napi utolsó megkötött ügylet árfolyama
• átlag: a napi üzletkötések árfolyamainak átlaga

Tőzsdeindex:
Az adott tőzsdén forgó papirokat jól jellemző részvénycsomag értékének változását mutatja egy bázisidőponthoz viszonyítva. Követi a gazdasági folyamatokat és a befektetők várakozásait.

Tőzsdei ügylet menete:
A tőzsdén információs táblák mutatják a legfontosabb információkat. pl.: árfolyamokat, ajánlatokat, megkötött ügyleteket Az ügyleteket szóban vagy számítógépen lehet megkötni, a tőzsdei levezető a megegyezés után kiállítja a kötjegyet és a tőzsdei nap végén a kötjegy segítségével készítik el a szerződést.

A tőzsde helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik.
A tőzsde nem profitorientált, de önfenntartó intézmény.

Jogállásuk szerint a tőzsdéket két csoportra lehet osztani:
- Az európai-kontinentális tőzsde közjogi jellegű, felügyeletet az állam gyakorol felette.
- Az angol-amerikai típusú tőzsdék magánjogi alapon működő intézmények, amelyek általában részvénytársasági formában működnek.

A tőzsde 3 fő csoportja:
- Pénz (készpénz)
- Értékpapír (bankszámla is)
- Tényleges anyagok (benzin, arany)

Összefoglalva:
- Különlegesen szervezett
- Koncentrált piac
- A kereskedett áruk standardizáltak
- A kereskedés folyamata standardizált

További lehetséges jellemzők: modern tőzsdék:
- Termékek fizikai jelenléte nem feltétel
- Adásvétel, spekuláció és hedge ügyletek
- Alap és származékos termékekkel is kereskednek
- Virtuális piactéri formák – e-üzlet, földrajzi kötöttségek nélkül

A tőzsde egy sajátos piac, olyan hely ahol meghatározott árukat, meghatározott időben, meghatározott személyek adhatnak vehetnek szigorú eljárási szabályok szerint. A tőzsde nem csak piac, hanem a modern gazdaságban nélkülözhetetlen gazdasági értékelő és információs központ is.